1683-ban a török nagy erejű támadást indított Bécs ellen. Az osztrákokat azonban ez nem érte készületlenül, felkészítették a várost az ostromra, és a polgári lakosságot elköltöztették. Ezzel egy időben a császár, I. Lipót védelmi szövetséget kötött Lengyelországgal, Bajorországgal és Szászországgal. Kara Musztafa, a törökök nagyvezíre 120-150 000-es hadával megostromolta a várost.

Az 1568-as drinápolyi békekötés után a török portyák nem maradtak abba, s időközben a törökök harcmodorát kiismerő magyar végváriak szintén portyázni kezdtek a török területen. Egy ilyen portya alkalmával akarta a boszniai pasa megszerezni Sziszek várát. Miután harmadik próbálkozásra ő maga is elesett, a szultán hadüzenetet küldött a Habsburg uralkodónak, I. Rudolfnak (1576-1608). A mélyen vallásos császár kötelességének tartotta felvenni a harcot a muzulmán törökkel.

A király halála után, az ország legnagyobb földbirtokosa, Szapolyai János (1526-1540) akarta megszerezni a trónt, s úgy tűnt ez sikerül is neki, mert 1526-ban a Szent Koronával Székesfehérváron megkoronázták. A rendek persze rögtön kikötötték, hogy ragaszkodnak az Ulászlótól kikényszerített feltételekhez (a király pénzeli a védekezést, stb.).Eközben II. Lajos lánytestvérének férje, Habsburg Ferdinánd is az ország királyának tekintette magát, hisz oldalágról ő következett a trónon. Az őt támogató bárók meg is választották, és azt remélték, a nagy birodalom ura majd megvédi az országot a töröktől.